1. A műszaki adatokat hasonlítsd össze

Egy raktárnál az számít, mennyi árut tárolhatsz benne, és milyen gyorsan mozgathatod. Ezeket vesd össze:

  • Tiszta belmagasság: a mai A kategóriás raktárakban 10–12 méter. Minél magasabb, annál több polcszintet építhetsz ugyanarra az alapterületre.
  • Dokkolók: nagyobb raktárban jellemzően 800–1 000 m²-enként van egy. Számold ki, hány kamionnak kell egyszerre rakodnia.
  • Szintbehajtó kapuk: kisteherautóknak és targoncáknak kellenek, ha az áru nem kamionnal érkezik.
  • Padló teherbírása: a nagy parkokban jellemzően 5 t/m², egyes parkokban akár 7 t/m².
  • Oszlopkiosztás: a széles oszloptávolság rugalmasabb állványozást enged.
  • Tűzvédelem: sprinkler, a magas tároláshoz jellemzően ESFR rendszer.
  • Udvar: elég mély-e a kamionok fordulásához, és van-e kamionparkoló.

2. Mérd fel a helyszínt

Számold ki, hány perc az autópálya-csomópont, és milyen messze vannak a beszállítóid és a vevőid. Nézd meg, hogyan jutnak ki a dolgozók tömegközlekedéssel, és van-e munkaerő a környéken. Városi kiszállításhoz jellemzően a kerületekben lévő raktárakat, országos elosztáshoz az M0 menti nagy parkokat választják.

3. A teljes havi költséget hasonlítsd össze

A bérleti díjhoz jön az üzemeltetési díj és a közművek. Két hasonló díjú raktár havi költsége is jelentősen eltérhet, mert más lehet az üzemeltetési díj, a fűtés és a világítás költsége. Egy jól szigetelt, korszerű csarnokban kisebb az energiaköltség, így a magasabb bérleti díj is megtérülhet. Kérdezd meg, mi van benne az üzemeltetési díjban, és mennyi volt az előző bérlő közműköltsége.

4. Nézd meg a kategóriát és a minősítést

Az A kategóriás raktárak jellemzően az elmúlt két évtizedben épült csarnokok, nagy belmagassággal, sok dokkolóval, erős padlóval és sprinklerrel. A B kategóriás raktárak egyszerűbbek, és jellemzően olcsóbbak. Ha a cégcsoportod vagy a megrendelőid fenntarthatósági adatokat kérnek, nézd meg az ESG raktárakat is.

5. Mérlegeld a rugalmasságot

Kérdezd meg, bővülhetsz-e a parkon belül, és van-e üres vagy épülő csarnok arra az esetre, ha nő a forgalmad. Nézd meg a legrövidebb bérleti időt és a kilépés feltételeit. A modern logisztikai parkokban jellemzően 3–5 évre, nagy egységnél 5–10 évre szerződnek, kisebb egységnél rövidebb szerződés is lehetséges.

Mit kérdezz meg minden bérbeadótól

  • Mennyi a tiszta belmagasság és a padló teherbírása?
  • Hány dokkoló és szintbehajtó kapu tartozik a bérleményhez?
  • Milyen tűzvédelmi rendszer van a csarnokban?
  • Mennyi a bérleti díj és az üzemeltetési díj, és mi van benne az üzemeltetési díjban?
  • Mekkora iroda és szociális blokk tartozik a raktárhoz?
  • Mikortól költözhető a raktár?
  • Mennyi a legrövidebb bérleti idő, és van-e bővítési lehetőség a parkon belül?

Hogyan segít a Raktárkereső

Az összehasonlításban egymás mellett látod a kiválasztott raktárak adatait, és egyszerre kérhetsz tőlük ajánlatot. Az adatlapokon látod a belmagasságot, a dokkolók és a szintbehajtók számát, a padló teherbírását és a kiadó egységeket. Ha még keresed a megfelelő raktárt, írd le, milyen raktárt keresel, és a bérbeadók ajánlatot küldenek rá.

Gyakori kérdések

Mekkora belmagasság kell egy raktárba?

Attól függ, milyen magasan tárolnál. A mai A kategóriás raktárakban 10–12 méter a tiszta belmagasság, ez több szintes állványos tárolást enged.

Hány dokkoló kell egy raktárhoz?

Ez a forgalmadtól függ. Nagyobb raktárban jellemzően 800–1 000 m²-enként van egy dokkoló.

Miért tér el két, hasonló díjú raktár havi költsége?

Mert a havi költségbe az üzemeltetési díj és a közművek is beleszámítanak, és ezek raktáranként eltérnek.