1. Írd össze a műszaki igényeidet

Egy raktárnál nem elég a négyzetmétert megadni. Az is számít, mit tárolsz benne, és hogyan mozgatod az árut. Írd össze előre:

  • Terület: mekkora tároló- és rakodóterület kell most, és mennyi lesz két-három év múlva.
  • Belmagasság: hány szintes állványon tárolnál. A mai A kategóriás raktárakban a belmagasság 10–12 méter.
  • Rakodás: kamionnal érkezik-e az áru, vagy kisteherautóval. Kamionos forgalomhoz dokkoló kapu kell, kisebb járművekhez szintbehajtó kapu.
  • Padló: mekkora terhelést kell bírnia. A nagy parkokban jellemzően 5 t/m², ez a nehéz állványokhoz és a targoncaforgalomhoz is elég.
  • Különleges igények: hűtött vagy fűtött tárolás, veszélyes áru, nagy áramigény, gyártás.
  • Iroda és szociális blokk: hányan dolgoznak a raktárban és az irodában.

Ha gyártásra vagy műhelynek bérelsz, nézd meg a kiadó csarnokokat is. Ott azokat az épületeket találod, ahol a bérbeadó a gyártást is megengedi, vagy amelyeket szintbehajtó kapuval építettek.

2. Válaszd ki a helyszínt

A helyszínt az dönti el, honnan érkezik az árud, hová szállítod tovább, és honnan járnak be a dolgozók. A Budapest környéki modern raktárak nagy része az M0 körgyűrű mentén épült, a sugárirányú autópályák csomópontjainál. A Budapest és környéke oldalon irányok szerint látod a kínálatot, a Pest megyei raktárakat pedig külön is összegyűjtöttük.

Városi kiszállításhoz jellemzően a kerületekben lévő kisebb raktárakat választják, országos elosztáshoz az M0 menti nagy parkokat. A nagy parkoknál azt is nézd meg, hogyan jutnak ki a dolgozók tömegközlekedéssel. A műszakos munkaerő sokszor ugyanolyan fontos szempont, mint a bérleti díj.

3. Számold ki a havi költséget

A havi költség több tételből áll:

  • Bérleti díj: jellemzően euróban adják meg, négyzetméterre és hónapra (€/m²/hó), és ehhez jön az áfa. A raktár és a hozzá tartozó iroda díja általában eltér.
  • Üzemeltetési díj: a park közös költségeit fedezi, például az őrzést, a takarítást és a zöldterület karbantartását.
  • Közművek: a raktár fűtése, világítása és áramfogyasztása. Ezek raktáranként nagyon eltérhetnek.
  • Berendezés: az állványokat és a különleges berendezéseket jellemzően a bérlő fizeti, de erről is lehet tárgyalni.

A bérbeadó biztosítékot is kér, óvadékot vagy bankgaranciát. A nagy tanácsadó cégek által közölt piaci bérleti díjakat a raktárpiaci adatok oldalon gyűjtöttük össze. Az egyes raktárak meghirdetett díját az adatlapjukon látod.

4. Számolj az idővel

Egy kész, üres raktárba gyorsan beköltözhetsz. Ha a bérbeadó a te igényeid szerint alakítja át a csarnokot, több hónappal számolj. Ha új csarnokot épít neked (build-to-suit), még többel: egy szabványos logisztikai csarnok felépítése is nagyjából egy év.

5. Nézd meg a raktárakat

A bejáráson a csarnokot, az udvart és a megközelítést is nézd meg. Kérd el a tiszta belmagasságot, az oszlopkiosztást és a padló teherbírását, és nézd meg, hány dokkoló és szintbehajtó kapu van. Figyeld meg, elég mély-e az udvar a kamionok fordulásához, és van-e kamionparkoló.

6. Tárgyalj a feltételekről

A bérleti díj mellett a bérletidíj-mentes időszakról, a bérbeadó hozzájárulásáról a belső kialakításhoz, a parkon belüli bővítésről és a kilépés feltételeiről is lehet tárgyalni. Kérdezd meg, van-e a parkban üres vagy épülő csarnok arra az esetre, ha nő a forgalmad.

7. Nézd át a szerződést

  • Bérleti idő: a modern logisztikai parkokban jellemzően 3–5 évre, nagy egységnél 5–10 évre szerződnek. Kisebb egységnél rövidebb szerződés is lehetséges, ez telephelyenként eltér.
  • Pénznem és indexálás: a díjat jellemzően euróban adják meg, és évente indexálják. Kérdezd meg, melyik index alapján.
  • Felmondás és kilépés: mikor és milyen feltételekkel mondhatod fel a szerződést.
  • Visszaadás: milyen állapotban kell visszaadnod a raktárt a szerződés végén.

A bérleti szerződést érdemes ügyvéddel átnézetni, mielőtt aláírod.

Ha a raktározást is kiszerveznéd

Ha nem saját raktárt működtetnél, hanem a tárolást, a komissiózást és a szállítást is kiszerveznéd, nézd meg a logisztikai szolgáltatást is kínáló raktárakat. Ilyenkor a szolgáltató a saját raktárában kezeli az árudat. A díj jellemzően több elemből áll: tárolási díj raklaphelyenként vagy négyzetméterenként, mozgatási és komissiózási díj, valamint a fuvar.

Hogyan segít a Raktárkereső

  • A kiadó raktárak között helyszín, méret és kategória szerint kereshetsz, térképen is.
  • Az adatlapokon látod a belmagasságot, a dokkolók és a szintbehajtók számát, a padló teherbírását, a kiadó egységeket és a díjakat.
  • A legtöbb raktárt maga a tulajdonos vagy a fejlesztő hirdeti, így velük közvetlenül tárgyalhatsz.
  • Az összehasonlításban egymás mellett látod a kiválasztott raktárak adatait.
  • Ha nincs időd végignézni a kínálatot, írd le, milyen raktárt keresel, és a megfelelő raktárak bérbeadói ajánlatot küldenek rá. Ez neked ingyenes.

Gyakori kérdések

Mennyi idő alatt lehet raktárt bérelni?

Egy kész, üres raktárba gyorsan beköltözhetsz. Ha a bérbeadó a te igényeid szerint alakítja át a csarnokot, több hónappal számolj, új csarnok építésénél nagyjából egy évvel.

Mennyibe kerül egy raktár Budapest környékén?

A havi költség: bérelt terület × bérleti díj, ehhez jön az üzemeltetési díj, a közművek és az áfa. A nagy tanácsadó cégek által közölt piaci díjakat a raktárpiaci adatok oldalon, az egyes raktárak díját az adatlapjukon találod.

Mi a különbség a dokkoló és a szintbehajtó kapu között?

A dokkoló kapunál a kamion hátulja a rámpához áll, és a targonca szintben hajt be a rakterébe. A szintbehajtó kapun kisteherautóval vagy targoncával közvetlenül a csarnokba lehet behajtani.

Hány évre szól egy raktárbérleti szerződés?

A modern logisztikai parkokban jellemzően 3–5 évre, nagy egységnél 5–10 évre. Kisebb egységnél rövidebb szerződés is lehetséges.