Az Európai Élet- és Munkakörülmények Javításáért Alapítvány (Eurofound) idén publikált European Working Conditions Survey 2024 elemzése szerint a megkérdezett uniós dolgozók több mint fele tapasztalt hátfájást (52%), és hasonló arányban (53%) számoltak be nyak-, váll- vagy felsővégtagi izomfájdalomról a felmérést megelőző egy évben. Tízből közel négy (38%) válaszadó szenvedett csípőt, lábat vagy más alsó végtagot érintő izomfájdalomtól. A mozgásszervi panaszok ezzel a leggyakrabban említett egészségügyi problémák közé kerültek, megelőzve a szorongást (21%), valamint a fejfájást és szemfáradtságot (47%).
A kutatás felmérte, milyen fizikai terhelések érik az európai munkavállalókat a mindennapokban. A dolgozók közel kétharmada (61%) munkaidejének legalább negyedében ismétlődő kéz- vagy karmozdulatokat végez, tízből négyen (43%) fárasztó vagy fájdalmas testhelyzetben dolgoznak, több mint negyedük (28%) pedig rendszeresen nehéz terheket emel vagy mozgat. A fizikai megterhelés mellett az ülőmunkával járó veszélyek is tömegeket érintenek, hiszen megkérdezettek 40 százaléka munkaidejének legalább háromnegyedében hosszabb, minimum félórás időszakokat tölt ülve.
A hátfájás az alacsonyabb képzettséget igénylő, jellemzően fizikai munkakörökben dolgozók körében a leggyakoribb, ahol a válaszadók közel kétharmada (63%) számolt be ilyen panaszról. Hasonló az arány a mezőgazdasági munkát végzőknél (62%), a gépkezelőknél (59%) és a szakmunkások (58%) esetében is. A probléma azonban az ülő munkaköröket sem kerüli el: az irodai alkalmazottak majdnem fele (49%), a menedzsereknek pedig a 42 százaléka tapasztalt hátfájást. A nyak-, váll- és felsővégtagi panaszok szintén kiugróan gyakoriak a mezőgazdasági dolgozók (61%) és szakmunkások (60%) körében, de még a szakemberek több mint fele (51%) is ilyen problémával küzd.
„A mozgásszervi panaszokat hajlamosak vagyunk elsősorban a nehéz fizikai munkával összekapcsolni, pedig a gerinc, a nyak és a felső végtagok szempontjából a tartós mozdulatlanság és az ismétlődő terhelés is problémát jelenthet. Egy irodában dolgozó ember teljesen más típusú terhelésnek van kitéve, mint egy fizikai munkás, de ettől még ugyanúgy kialakulhat derék- vagy nyakfájdalom, illetve a végtagokba sugárzó panasz vagy zsibbadás” – hangsúlyozta a kutatás kapcsán Dr. Czigléczki Gábor, PhD idegsebész szakorvos.
Az átlagnál kimerültebbek a magyar dolgozók
A kutatás magyarországi adatai szerint a hazai munkavállalók 37%-a érzi magát mindig vagy az idő nagy részében fizikailag kimerültnek a munkája következtében, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Ezzel Magyarország a felmérésben szereplő országok között a fizikailag a legkimerültebbek közé tartozik. Európai szinten az egészségügyben és a mezőgazdaságban dolgozók körében a legmagasabb a rendszeres fizikai kimerültség aránya, ami mindkét ágazatban 35 százalék.
A munkahelyi mozgásszervi problémák megelőzéséhez nem feltétlenül van szükség látványos változtatásokra Dr. Czigléczki Gábor szerint. Az ergonomikusan kialakított munkaállomás, a megfelelő ülőpozíció, a gyakori testhelyzetváltás és a rendszeres rövid szünetek egyaránt hozzájárulhatnak a terhelés csökkentéséhez. Fizikai munkánál pedig különösen fontos a helyes emelési és mozgatási technika, a segédeszközök használata és annak elkerülése, hogy ugyanaz az izom- vagy ízületi terület hosszú időn keresztül folyamatos, egyoldalú terhelést kapjon. A szakember tapasztalatai alapján ugyanakkor sokan csak akkor fordulnak szakorvoshoz, amikor a fájdalom már a mindennapi életüket vagy a munkavégzésüket is jelentősen megnehezíti. Pedig a korai kivizsgálás azért is fontos, mert a mozgásszervi panaszok jelentős része műtét nélkül is eredményesen kezelhető. Ha pedig mégis sebészeti beavatkozásra van szükség, az endoszkópos és ultrahangvezérelt technikák ma már jóval kisebb megterheléssel, nagyobb komforttal és rövidebb felépülési idővel járhatnak a páciensek számára.
A kutatásról
Az Európai Élet- és Munkakörülmények Javításáért Alapítvány (Eurofound) European Working Conditions Survey 2024: Overview report című jelentését 2026. áprilisában publikálták. A felmérés 2024 februárja és novembere között készült 36 644 munkavállaló személyes megkérdezésével 35 európai országban, köztük az Európai Unió mind a 27 tagállamában, valamint Norvégiában, Svájcban és több uniós tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt országban. A valószínűségi mintavételen alapuló kutatás az európai munkakörülményeket, a munka minőségét és a dolgozók életminőségét vizsgálja. Teljes riport:https://www.eurofound.europa.eu/en/publications/all/european-working-conditions-survey-2024-overview-report
file:///C:/Users/ivarga/Downloads/ef25007en.pdf
Az Eurofoundról
Az Európai Élet- és Munkakörülmények Javításáért Alapítvány (Eurofound) az Európai Unió 1975-ben létrehozott ügynöksége. Feladata, hogy kutatásokkal és összehasonlító adatokkal támogassa az uniós szociális, foglalkoztatási és munkakörülményekkel kapcsolatos szakpolitikák alakítását.
Dr. Czigléczki Gábor
Dr. Czigléczki Gábor, Phd idegsebész szakorvos, az endoszkópos gerincsebészet európai úttörője. Több ezer sikeres műtét és a kétcsatornás endoszkópos technika európai meghonosítója, mely személyre szabott kezelést tesz lehetővé. Szakterülete a minimálisan invazív gerincsebészet, amely kevesebb fájdalommal és gyorsabb gyógyulással jár a páciensek számára.
